-
1 θαυμαστός
θαυμαστός (vgl. ϑαυμάσιος), bewundert, wunderbar, bewundernswerth; H. h. Cer. 10; oft bei Pind., πατήρ, υἱός, στρατός, ὄλβος, P. 3, 71. 4, 241. 2, 47 N. 9, 45; oft in Prosa, ἔργα μεγάλα καὶ ϑαυμαστά Her. 1, 1, ἀ νὴρ ϑ. καὶ δεινός Plat. Rep. X, 596 c; auch ὦ ϑαυμαστέ, wie ὦ ϑαυμάσιε, Polit. 265 a; ϑαυμαστὸς τῆς εὐσταϑείας, wegen, Plut. Popl. 14; – οὐδὲν ϑαυμαστόν ἐστι, es ist nicht zu verwundern, Dem. 11, 19; ὃ πάντων ϑαυμαστότατον ἀκοῠσαι, ὅτι Plat Symp. 220 a; ϑαυμαστὸν ποιεῖς, ὅς Xen. Mem. 2, 7, 13; ϑαυμαστὸν ὅσον, Wunder wie viel, mirum quantum, Plat. Theaet. 150 d; ϑαυμαστὸν ἡλίκον Dem. 24, 122; – mit folgdm εἰ, Xen. Symp. 4, 3. – Adv., z. B. ϑαυμαστῶς ὡς σφόδρα Plat. Rep. I, 331 a.
-
2 θαυμάσιος
θαυμάσιος, α, ον, Sp. auch 2 Endgn, wie Luc. im. 19, bewunderungswürdig, wunderbar, nach Moeris attisch für das hell. ϑαυμαστός; Χάρις Hes. Th. 584; H. h. Merc. 443; τέρας ϑ. προςιδέσϑαι Pind. P. 1, 26; Ar. Th. 468. Von Her. 2, 35 an in Prosa sehr gew.; ϑαυμασιώτατον ἂν εἴη Is. 1, 28; ἐμοὶ ϑαυμάσιόν τι γέγονεν Plat. Apol. 40 a; oft mit acc., αἱ βάλανοι ϑαυμάσιαι τὸ κάλλος Xen. An. 2, 3, 15; – ϑαυμάσιον ὅσον, mirum quantum, Plat. Symp. 217 a; ϑαυμάσι' ἡλίκα Dem. 19, 24; ὦ ϑαυμάσιε Plat. Rep. IV, 435 c Phaedr. 260 d u. sonst, mit ironischem Anstrich u. tadelnd: wunderbar, seltsam. – Adv. ϑαυμασίως, Ar. Nubb. 1240 Plat. Phaed. 60 b u. öfter.
-
3 ἀ-μήχανος
ἀ-μήχανος ( μηχανή), ohne Mittel u. Rath, Hom. zehnmal, in zwei Bedeutungen, Einer der nichts auszurichten weiß, Einer gegen den man nichts auszurichten weiß, πρὸς ὃν οὐκ ἔστι μηχανὴν εὑρεῖν, ὁ μὴ δυνάμενος μηχανὴν εὑρεῖν; Iliad. 10, 167 σὺ δ' ἀμήχανός ἐσσι, γεραιέ, Scholl. Aristonic. ἡ διπλῆ, ὅτι ἀμήχανος δύο σημαίνει, ἓν μὲν ἀνίκητος (corrupt), ἓν δὲ ἀντὶ τοῠ πρὸς ὃν οὐκ ἔστι μ ηχανὴν εὑρεῖν, ὅπερ καὶ νῠν σημαίνει, ἵνα τῶν πόνων ἀποστῇ; 15, 14 ἦ μάλα δη κακότεχνος, ἀμήχανε, σὸς δόλος, Ἕρη, Ἕκτορα δῖον ἔπαυσε μάχης, Scholl. Ariston. ἡ διπλῆ, ὅτι δύο σημαίνει ἡ λέξις, ἤτοι μὴ δυναμένη μηχανὴν εὑρεῖν, ἢ πρὸς ἣν οὐκ ἔστι μηχανήσασϑαι· ὅπερ καὶ ϑέλει εἰπεῖν; 16, 29 σὺ δ' ἀμήχανος ἔπλευ, Ἀχιλλεῠ, Scholl. Ariston. ἡ διπλῆ, ὅτι νῠν ἀμήχανος πρὸς ὃν οὐκ ἔστι μηχανήσασϑαι, οὐκ αὐτὸς μὴ δυνάμενος μηχανήσασϑαι; Od. 19, 363 ὤ μοι ἐγὼ σέο, τέκνον, ἀμήχανος· ἦ σε περὶ Ζεὺς ἀνϑρώπων ἡχϑηρε, Scholl. πρὸς ὃν, δηλονότι τὸν Δία, οὐκ ἔστι τινὰ μηχανὴν εὑρεῖν, bei welcher Erklärung die Interpunction nach ἀμήχανος wegfällt; 560 ἤτοι μὲν ὄνειροι ἀμήχανοι ἀκριτόμυϑοι γίγνονται, Scholl. πρὸς οὓς μηχανὴν εὑρεῖν οὐκ ἔστιν, man kann sie nicht deuten, weil sie ἀκριτόμυϑοι sind, d. h. verworren reden; Iliad. t 9, 273 οὐδέ κε κούρην ἦγεν ἐμεῠ ἀέκοντος ἀμήχανος· ἀλλά ποϑι Ζεὺς ήϑελε, Scholl. Nicanor. τὸ ἀμήχανος τοῖς ἑξῆς συναπτέον, ἵνα ἐπὶ τοῠ Διὸς ᾖ, πρὸς ὃν οὐδείς τι δύναται μηχανήσασϑαι; 13, 726 ἀμήχανός ἐσσι παραρρητοῖσι πιϑέσϑαι, acc. Graec., ἀμήχανος in Bezug auf das πιϑέσϑαι, man kann nichts mit dir anfangen, wenn es sich darum handelt, Anderer Rathe zu folgen; 14, 262 νῦν αὖ τοῠτό μ' ἄνωγας ἀμήχανον ἄλλο τελέσσαι; 8, 130. 11, 310 ἔνϑα κε λοιγὸς ἔην καὶ ἀμήχανα ἔργα γένοντο, καί νύ κεν –, εἰ μή –; – Theocrit. 1, 85 ἆ δύσερώς τις ἄγαν καὶ ἀμάχανός ἐσσι; Plat. vbdt es mit ἄτεχνος Polit. 274 c, ohne Hülfsmittel; ἀμήχανον ποιεῖν, τιϑέναι τινά Prot. 344 d, in Verlegenheit bringen; ἀμήχανος ἔφυν – δρᾶν, ich bin nicht im Stande, Soph. Ant. 79; γυναῖκες εἰς τὰ ἐσϑλὰ ἀμηχανώταται, ungeschickt zum Guten, Eur. Med. 408, vgl. Hipp. 643; ἀμηχανώτατος πορίσασϑαι ἃ χρὴ λέγειν Dem. 60, 12; mit ἄπορος vbdn Xen. An. 2, 5, 21, vgl. Cyr. 7, 5, 69; Ar. Ran. 1425 dem πόριμος entgegengesetzt; – Hes. O. 83 ἐπεὶ δόλον αἰπὺν ἀμήχανον ἐξετέλεσσεν; Hymn. Merc. 157 δεσμά; δύαι, δυςπραξίαι Aesch. Eum. 531. 739; νεφέλαι Spt. 209, βόσκημα πημονῆς Suppl. 695; κάματοι πολέμιοι Pind. P. 2, 19; ἄλγος, νόσος Soph. El. 138 Ant. 360; ξυμφορά, κακόν Eur. Med. 392. 447; vgl. Simonid. bei Plat. Prot. 344 c; κήδεα Archil. 31; ἄτη Ap. Rh. 2, 625 u. Sp. D.; τὰ ἀμήχανα heilloses Leid, παϑεῖν Eur. Hipp. 598; πολλὰ καίἀμήχανα Xen. An. 2, 3, 18; das Unmögliche τὰ ἀμήχανα Aesch. Pr. 59; τῶν ἀμ. ἐρᾶν nach dem Unmöglichen streben Soph. Ant. 90, τὰ ἀμ. ϑηρᾶν 92; τὰ ἀμήχανα ἐᾶν Eur. Heracl. 707; Ar. Equ. 756 ἐκ τῶν ἀμηχάνων πόρους ε ὐμηχάνους πορίζειν, das Unmögliche möglich machen; ἀμήχανόν ἐστι, es ist schwierig, unmöglich, mit folgd. Inf., Her. 1, 48. 204, μήποτε ἐγγίνηται damit arb. 5, 3; ebenso Folgende; ὁδὸς ἀμήχανος ἐςελϑεῖν ein Weg, auf dem es unmöglich ist einzudringen Xen. An. 1, 2, 21; ἀμήχανοι τὸ πλῆϑος Xen. Cyr. 7, 5, 38, ἀμήχανοι τὸ μέγεϑος Plat. Rep. IX, 584 b, eigtl. unmöglich zu zählen an Menge, in unermeßlicher Menge, unglaublich groß; πλῆϑος Tim. 39 d. κάλλος Conv. 218 e; ἀμήχανοι τὸ κάλλος Rep. X, 615 a; πλήϑει ἀμήχανοι Phil. 47 d. Häufig ist seit Plat. die Vbdg ἀμήχανος ὅσος, mirum quantum, ἀμήχανον ὅσον χρόνον unendlich lange Zeit Phaed. 80 c, σοφίαν ἀμήχανον ὅσην Euthyd. 275 c; ἀμήχανον οἷον Charm. 155 d, auf unaussprechliche Weise. – Adv. ebenso, ἀμηχάνως ὡς σφόδρα unglaublich sehr Phaedr. 263 d, vgl. Rep. VII, 527 o.
-
4 θαυμαστός
A wonderful, marvellous, first in neut. as Adv.,θαυμαστὸν γανόωντα h.Cer.10
; ἔργα μεγάλα καὶ θ. Hdt. 1 Prooem.;θ. καρπός Id.9.122
; θ. λόχος γυναικῶν, of the Furies, A.Eu.46; , etc.;ὃ πάντων -ότατον Pl.Smp. 220a
; θ. πλέγμα, Medic., the rete mirabile, Gal.5.196: c. acc.,θαυμαστὴ τὸ κάλλος Pl.Phd. 110c
;πᾶσαν ἀρετήν Id.Lg. 945e
: c. gen.,τῆς εὐσταθείας Plu.Publ.14
;τῆς ἐπιεικείας Id.Per.39
: c. dat.,πλήθει Id.Caes.6
;πλέοσι ἐσόμεθα θωμαστότεροι Hdt. 9.122
;πρός τι Plu.2.980d
: folld. by an interrog., εἰ, etc., θαυμαστὸν ὅσον.. , Lat. mirum quantum, Pl.Tht. 150d, etc.;θαυμαστὸν ἡλίκον D.24.122
;θαυμαστά γ', εἰ.. X.Smp.4.3
; οὐδὲν θ., εἰ.., Pl.Phdr. 279a, R. 390a;οὐ δὴ θ., εἰ.. D.2.23
. Adv. ;θαυμαστῶς ὡς σφόδρα Id.R. 331a
: neut. pl. as Adv., Id.Smp. 192b;θαυμαστὰ ὡς S.Fr. 960
, E.IA 943.II admirable, excellent, πατήρ, υἱός, ὄλβος, Pi.P.3.71,4.241, N.9.45; ἁνὴρ γὰρ οὐ στενακτὸς.., ἀλλ' εἴ τις βροτῶν θ. S.OC 1665; iron.,πράξας μὲν εὖ θ. ἂν γένοιτ' ἀνήρ A.Pers. 212
; strange, absurd,θ. καὶ γελοῖα Pl.Tht. 154b
; θαυμαστὰ δρῶντες ib. 151a; θαυμαστὰ ἐργάζεται behaves in an extraordinary way, Id.Smp. 213d, cf. ;θαυμαστὸν ποιεῖς, ὅς.. X.Mem.2.7.13
;ὦ θαυμαστέ Pl. Plt. 265a
;ὦ θαυμαστότατοι X.An.7.7.10
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θαυμαστός
-
5 θαυμαστός
θαυμαστός, bewundert, wunderbar, bewundernswert; οὐδὲν ϑαυμαστόν ἐστι, es ist nicht zu verwundern; ϑαυμαστὸν ὅσον, Wunder wie viel, mirum quantum
См. также в других словарях:
PERSIA — quae Persis Ptol. Plin. l. 6. c. 25. et Melae, l. 1. c. 2. Farstan, et Farsistan incolis, teste Castaldô, Provincia Asiae notissima atque clarissima, inter Susianam ad occasum, et Carmaniam ad ortum; atque inter Parthiam ad Boream et sinum… … Hofmann J. Lexicon universale
prouffiter — Prouffiter, neutr. acut. Est gaigner, augmenter en moyens, comme, Il prouffite bien, Augetur lucro, et, Il prouffite aux lettres, Doctior in dies euadit, Et d un enfant, herbe ou autre chose née pour croistre, on dit, Il ne prouffite point, quand … Thresor de la langue françoyse
ALCES — I. ALCES Bithyniae fluv. Plin. l. 5. c. ult. II. ALCES apud Solin. c. 23. ubi de Germania, Est et alces mulis comparanda, adeô propensô labrô superiore, ut nisi recedens in posteriora vestigia pasci non queat. Scandinavia insula ê regione… … Hofmann J. Lexicon universale
JEZDEGIRDES — Rex Persarum, ab Othman sil. Ophan Scenitarum Arabum Amirano victus ac interfectus est. Graecis Scriptoribus nonnullis vocatur Ι᾿ασδαγέρδης Σαριὲν Μαςτρὲ βασιλὲυς Περσῶν: Georg. Chrysococco Medico Comm. de Anno Pers. Ι᾿ασδακέρδης Σαρίαρ, i. e.… … Hofmann J. Lexicon universale
PAEONIA — I. PAEONIA Gall. la Peone, nomen floris, quô nullus grandior, ab heliotropio si discesseris; maiori utique habenda in pretio, si minor exsisteret. Nihil enim speciosius hôc flore, nihil eius splendidius purpurâ, nihil foliorum magnificentia… … Hofmann J. Lexicon universale
croire — Croire, Credere. Croire et dire, Autumare. Aisé à croire, Credibilis. Croire facilement, Se credulum praebere. Croire pour tout certain, Pro haud dubio habere. Comme je croy par quelques conjectures que j ay, Vt coniicio. Chacun le croit ainsi… … Thresor de la langue françoyse
PENSILES Horti — Curtio l. 5. c. 1. ubi Babylonem deseribit, memorantur his verbis: Super arce vulgatum Graecorum fabulis miraculum Pensiles horti sunt; summam murorum altitudinem aequantes multarumque arborum umbrâ et proceitate amoeni. Saxô pilae, quae totum… … Hofmann J. Lexicon universale
AEGYPTUS — I. AEGYPTUS Ciceronis libertus, l. 16. ep. 15. Ad Tyronem. II. AEGYPTUS Rex Aethiopum, a S. Matthaeo, ut horum traditio haber, ad Christi fidem conversus. Marmol. l. 10. c. 13. III. AEGYPTUS a quo Aegypto regioni nomen secundum quosdam, Beli fil … Hofmann J. Lexicon universale
DII — ingenii ab Unius notitia exerrantis figmentum, tot fuêre apud Gentiles, quot deprehendêrunt vel usui suo, vel terrori, vel admirationi apta instrumenta; omisso Eo, qui solus horum Auctor, naturâ suâ invisibilis, per visibilia haec sua opera ipsis … Hofmann J. Lexicon universale
POLOGRAPHIA — Graece Πολογραφία inter opera Astronomica Democriti, recensetur a Laertio in Vita eius: quâ voce intelligitur descriptio πόλων καὶ ἀναλημμάτων ςκιοθηρικῶν, polorum et analemmatum sciothericorum. Nempe veteres Graeci Πόλον primitus dixêre caelum… … Hofmann J. Lexicon universale
STOICI — Philosophorum secta, cuius auctor est Zeno Cittieus, Strabo l. 14. Κίττιον ἔχει λιμένα κλειςτόν. εντἐυθέν ἐςτι Ζην´ων ὁ τῆς Στωϊκῆς αἰρέσεως ἀρχηγέτης. Stoicis autem nomen a porticu, ubi docuit Zeno. Quasi dicas, porticenses, ve. porticuarios.… … Hofmann J. Lexicon universale